Hogyan alakulnak majd a Munkaügyi és Szociális Minisztérium erőfeszítései a belügyi jogszabályok bevezetésére? Kinek lesz joga otthonról dolgozni? Lássuk, mit találnak ki a törvényhozók.
A Munkaügyi és Szociális Minisztérium (MLSA) erőfeszítései, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a munkavállalók számára az otthoni munkavégzést, megrekedtek. Az ezt bevezető munka törvénykönyvének tervezete már három hónapja túl van a nyilvános konzultációs szakaszon, de az észrevételek még mindig nem kerültek véglegesítésre. Ez azt jelenti, hogy még mindig nincsenek kötelező erejű szabályok a távmunkára vonatkozóan, amelyet egyes kutatások szerint a munkavállalók akár egyharmada legalább részben igénybe vesz.
Nem tudni, hogy pontosan mikor válnak kötelezővé, bár a minisztérium azt ígéri, hogy a következő hetekben véglegesíti a tervezetet. Valószínű, hogy az otthoni munkavégzéshez való joggal rendelkezők száma jóval alacsonyabb lesz, mint az eredeti változatban.
Az életkorral kapcsolatos nézeteltérések
A Munkaügyi és Szociális Minisztérium eredeti javaslatában az szerepelt, hogy a 15 év alatti gyermekek szüleinek, a terhes nőknek, illetve azoknak a személyeknek, akik hosszú ideje súlyosan fogyatékos személyt á polnak, törvényileg biztosítani kellene az otthoni munkavégzés jogát. Ha ezt írásban kérik, a munkáltatónak pénzbüntetés terhe mellett eleget kellene tennie ennek, vagy súlyos indokokkal kellene indokolnia az elutasítást.
Vannak olyan helyzetek, amikor súlyos működési okok vagy a munka jellege indokolhatja a munkavállaló munkahelyi távollétét. Ez vonatkozik például az eladókra, a munkásokra vagy más olyan szakmákra, ahol a munkavállaló jelenléte a munkahelyen szükséges.
A legtöbb fő ügynökség, például a minisztériumok vagy a kabinetiroda ellenezte a javaslatot. Például azt követelték, hogy a gyermekek korhatárát csökkentsék nyolc évre.
A Munkaügyi és Szociális Minisztérium nem részletezte, hogy milyen változtatásokat fog eszközölni ezen a területen, de az elmúlt hónapokban közzétett információk szerint az otthoni munkavégzésnek a várandós munkavállalókra és a kilenc év alatti gyermeket vagy súlyosan fogyatékos személyt gondozó személyekre kell vonatkoznia.
Mi a helyzet a kártérítés összegével?
Viták merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a munkáltatóknak mekkora kompenzációt kell fizetniük az otthonról dolgozó munkavállalóknak. Ezek a költségek például a villanyáramra vagy a lakásfűtésre vonatkoznak. A Munkaügyi és Szociális Minisztérium a kártérítés összegét ideiglenesen 2,80 CZK-ban határozta meg minden munkaórára. Havi 160 munkaóra esetén ez 448 CZK-t jelentene. A kritikusok azzal érveltek, hogy az otthonról dolgozó emberek ezzel szemben megspórolnák a munkába járás költségeit, és a kompenzációnak önkéntesnek kellene lennie.
A minisztérium szerint a munkáltatók szokatlan helyzetekben elrendelhetik a távmunkát, ha figyelembe veszik a munkavállalók érdekeit. Ilyen helyzet például egy olyan vírusos világjárvány, mint amilyet a COVID-19 okozott.